Röpködnek a százmilliárdok, kaptak a nyugdíjasok, a családosok, a rendőrök és a katonák is. Mintegy ezer milliárd forint a szaldója a februári „jóléti intézkedéseknek”, na de mit gondolnak erről az emberek?! És mire költik ezt a pénzt? 

A jó hír, hogy a magyarok humorérzéke töretlen. 

Te mire költöd az adóvisszatérítést- tettem fel a kérdést több sok ezres és kisebb  zárt csoportban a facebookon. Kifejezetten olyan platformok tagjaihoz intéztem a kérdést, amelyekben pártok nem politizálnak. Vidéken és Budapesten egyaránt.  Nagyjából egy millió embert értem el a poszttal és több mint kétezren válaszoltak. 

A reakciók magukért beszélnek, a facebookozók kilencven százaléka a kérdés láttán nevetésben tört ki. 

Szinte mindenhol az első reakciók között van, hogy a pénzt szárnyvégre és csirkefarhátra költik, persze nevetve. A dobogósok között van még a gázolaj, a Timi (Vajna Timi) és az infláció. A merészebb álmodozók vennének Lamborghinit és ereszcsatornát.  Van, aki kifizetne egy Nap körüli utat vagy befektetne étolajba, és találkoztam a kommentelők között olyannal is, aki szíve szerint venne magának kis (felcsúti) vasutat.

Akad olyan is, aki legszívesebben vissza küldené Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy végre neki is legyen egy kis megtakarított pénze. Persze, ha lenne gyereke és kapna vissza a befizetett adójából. 

A társadalmat ismét sikerült megosztani. A poszt alatti diskurzusokban jól látszik, hogy egy jelentős réteg sérelmezi, hogy nem egyformán részesül mindenki a “jóléti” juttatásokból. Pláne, hogy a reagálók többsége érti és tudja, hogy az adóvisszatérítést, a 13. havi nyugdíj kifizetését az állam hitelből oldja meg.  

Kicsemegéztem, a szerintem legérdekesebb gondolatokat: 

Néhány kommentelő egyenesen kitért a hitéből, hogy honnan veszem a bátorságot, ahhoz, hogy turkáljak a pénztárcájukban. Mi magyarok nem vagyunk rasszisták szoktuk mondani, de igény az van rá. A szabolcs megyei csoportokban számomra teljesen érthetetlen módon a származásom vált fő kérdéssé, és azt is megtudtam, hogy még Budapesten svéd cserediákként szoktak definiálni, ezen a tájon a “dakota” jelzővel illetik a hozzám hasonló barnább honfitársainkat. Az egyik roma csoportban hosszan fejtik ki többen, hogy tessék (!) a romák szavazata megvásárolható adóvisszatérítéssel. (Hogy mi van?!)

Az egyik félmilliós tagsággal rendelkező csoportban arra lettem figyelmes, hogy kb. az ötszázadik komment után beszállt a párbeszédbe néhány álprofil. Se fotó, se ismerős. Ezek a profilok, gyakorlatilag minden elégedetlen hozzászólónak kifejtették, hogy nem rendes tagjai a társadalomnak, mert minden bizonnyal azért nem kapnak a “juttatásból”, mert vagy nem dolgoztak eleget, vagy miért nincs gyerekük, vagy feketén dolgoztak vagy miért nem keresnek olyan munkahelyet, ahol rendes fizetést kapnak és különben is, ez a támogatás több, mint csodás. 

A kérdésre komolyan válaszoló családok legnagyobb része élelmiszerre vagy egészségügyi ellátásra (pl. a gyermek gyógykezelése, fogpótlásra) költi a pénzt. Sokan autó javíttatására, új hűtőre vagy konyhabútorra költenek. A jobban kereső budapestiek  közül jó néhányan civil szervezetek számára ajánlják fel a juttatást.  

Persze csak azok, akik már megkapták az adó visszatérítést. Sokan csak május közepén számíthatnak (állítólag) a pénz folyósítására. 

Habiszti